Záhony és az Óvoda története
Záhony az ország legészakabb pontján fekszik. Záhonyt a Tisza, mint határfolyó választja el Ukrajnától, Szlovákiától és itt fordul, dél felé. A település neve egy 1324-ből származó oklevélben tűnik fel először. E században keletkezett egyházi eredetű iratokban a Sztáray-kódex-ben található mint "villa Zahon"(Záhony etimológiailag szláv eredetű név, a "hony" képző mocsaras-lápos területet jelent.).
A Tisza árterületén fekvő települést (ma ez a terület Ukrajnához tartozik) a történelem során a folyó okozta bizonytalanság mellett a létét különböző földbirtokos rendszer is befolyásolta. (A középkorban Agócsi Péter a földesura majd a Homonnai Drugeth család ungvári uradalmához tartozott).
Az 1870 évi népszámlálásról készült okirat szerint Záhonyban 885 fő élt.
Az 1873-ban
megépült Nyíregyháza-Kisvárda-Csap vasútvonal. A megépítése után kezdődött a
település fejlődése, a lakosok számának növekedése, ami 1890-ben már meghaladta
az 1000 főt. Az emlékezések és
feljegyzések szerint az 1900-as évek elején, a településen cukorgyár,
fűrésztelep, malom működött. Az ország trianoni
megcsonkítása után a települést Ung vármegyétől Szabolcs vármegye tiszai
járásához osztották be. (1923 évi XXXV. t.c.)
Ez az állapot uralta a települést a II. világháború befejezéséig, amikor az ősi záhonyi földterületek és a Tisza túloldalán fekvő Csap község a Szovjetunió része lett. Záhony egyetlen szárazföldi vasúti összekötőpontként lett meghatározva. Ezt a vasút jelentette, melynek szolgálnia kellett az Orosz és az Európai vasút közötti nyomtávkülönbségből adódó áruszállítás folyamatosságát átrakással. 1946-ban megépült az első széles nyomtávú vasútvonal. A fellendülés a községnek lehetőséget adott a fejlődéshez.
Leltári adatok és
emlékezések szerint a községben már 1938-ban működött állami kisdedóvó. A
kisdedóvó egy családi házban 35 gyerekkel és egy óvónővel kezdte meg munkáját.
(Révész Károly háza, ma Ady Endre út. 59.sz) Később az állandó helyét
elfoglalva költözött a mai Ady Endre út. 30 sz. alá (ahol ma a nyugdíjasok háza
van) és lett az "anya óvoda". A kisdedóvó
pedagógiai célzattal ellátás nélkül működött. Felszereltsége jó volt, 1945-ös
adatok szerint pl: tulipános babaszobabútor, babatűzhely, hintaló, bőrlabda,
képeskönyv stb. szerepelt a leltári adatokban. Egyre fejlődő
vasúti kereskedelem, a nagyarányú lakásépítések magával hozta a lakosság
lélekszámának növekedését.
A gyermeklétszám
növekedése a szülők munkavállalása miatt nagy lett az igény az óvoda
bővítésére. A hatvanas évek közepén még egy csoportot és konyhát alakítottak ki
az "anya óvodában".A vasút támogatásával
megépült 1969-ben a MÁV óvoda. Az "anya óvodában"
megnyílt a lehetőség mindenkinek az óvodai nevelésben való részvételre. Az
egyre növekvő demográfiai hullám sürgette az óvodai hálózat bővítését.
1984-ben adták át a községi "piros" óvodát, amelyben 17 szakképzett pedagógus és 20 technikai dolgozó közel 200 gyermek kezdte el az óvodai életet. A jól felkészült óvodai személyzetnek köszönhetően az óvoda komoly pedagógiai műhellyé fejlődött.
Az 1989. január
01-én várossá nyilvánított Záhony, akkor az ország legkisebb népességű városa
lett. Óvodánk gyermeklétszámának csökkenése a
demográfiai hullámvölgyek idején csoportmegszűnéseket eredményezett.
Óvodánk 1999-ben a Hétszínvirág nevet vette fel.
Az óvodáskorúak létszámának folyamatos csökkenése mellett új igényként, szükségletként jelent meg városunk lakosságának részéről a három éven aluli gyermekek elhelyezésének igénye. 2007. szeptember-e óta intézményünkben egy, ill. 2008-tól két-három csoportos bölcsőde működik. a 2019/ 2020-as nevelési évben két bölcsődei csoportot működtettünk. A bölcsőde önálló szakmai vezetéssel, önálló szakmai programmal működik, természetesen szoros kapcsolatban, az óvodában folyó szakmai munkával.